Reggel vonatra szálltam és elhagytam Hanoit. Egy vonatra több féle kategóriájú jegyet lehet kapni: pár órás utaknál mindig a legolcsóbbat választom, ami 'hard seat' nevet viseli; ez az igazi fapados járat :) (Van még puha ülés, kemény fekhely és puha fekhely - az árakban jelentős a különbség)

Maga Ninh Binh nem egy szép város, de az én szállásom a Tam Coc folyó partján volt, egy nagyon csendes helyen. Délután csónakáztam egyet a folyón és kaptam egy biciklit hogy bejárjam a közelebb lévő templomokat.

Mindig érdemes megkérdezni a szállásadód, hogy hol érdemes enni. A mostani is egy nagyon jó helyet ajánlott. Hanoit elhagyva az emberek is sokkal kedvesebbek!

Mai ebédem a híres Pho leves, én marha hússal szoktam kérni. A nagyon vékonyra szeletelt nyers húsra öntik rá a forró alaplevet. Sok rízstésztát, zöldséget (hagyma, csíra) és friss zöldfűszereket tesznek bele. Lime-mal még tökéletesebb. Ezt bármikor eszik, akár reggelire is.

A csónakokat az asszonyok lábbal hajtják. Egy nap akár 10-szer is kihajóznak, ami úgy 10 óra evezésnek számít... Kemény meló.